Marton Zoltánt két éve nem láttuk a szépségdíjas Renault-jával, éppen ideje volt annak, hogy elővegye a Clio RS-t, amit a kert végéből, Somogyi Tamással egészen a Győr Rallye céljáig repítettek, teljesítményük pedig még kupát is ért. Marton Zoltánnal beszélgettünk.
-Régen láttunk…
-A Renault-val tényleg régen mentem, 2021 augusztusában ültem benne utoljára, a ZEG Rallye Show-n, egy fél verseny erejéig.
-De nem szakadtál el azért az autósporttól?
-Nem. Roncsderbi és autocross futamokon álltam rajthoz, de rallye-n nem mentem.
-A Renault pihent a garázsban?
-Pihent, a kert végében. 🙂 Fejlesztés nem történt, amikor elhatároztam, hogy elindulunk a Győr Rallye-n, akkor csak felélesztettük a hosszú álmából.
-Győr közel van hozzátok. Ismerősek voltak a pályák?
-A Rába Ringen sokszor jártam, sokat mentem rajta, részleteiben ismerős volt a pálya, de természetesen ezen a nyomvonalon még nem autóztam én sem. A Tényő-Ravazd valamennyire kiverte nálam a biztosítékot, mert nagyon tetszett, de az én koromban, annyira gyorsan, mint amilyen tempót az a szakasz megkívánt, már nem szívesen megy az ember az erdőben. A belvárosi szakasz is remek volt.
-Belvárosi gyorsasági?
-Kicsit elrontottam, de összességében tetszett, ám bevallom őszintén, hogy többre számítottam. Ne kérdezd meg, hogy miben, mert erre nem tudok neked válaszolni. Objektív okom, magyarázatom nincs rá, azt viszont tudom, hogy anno a zalaegerszegi belvárosi szakasz jobban tetszett, mint most a győri. A pálya nem volt rossz amúgy, ezt lehetett megvalósítani abban a környezetben, mást nem is várhatunk egy városi pályától.
-Tamással először mentetek együtt?
-Igen, de ő egy nem kezdő, hanem igen tapasztalt navigátor. 12 éve ismertem meg, akkor egy ismerősömnek diktálta az itinert.
-Mi volt az elvárás és mit sikerült ebből megvalósítani? Hogy alakult a versenyetek?
-A hosszú kihagyás után újra bele akartam kóstolni a rallye-zás ízébe, jót akartunk autózni, jól akartuk érezni magunkat, célba szerettünk volna érni. Csak erre vágytunk, megvalósítottuk, remekül sikerült a verseny. Az első körben egymással ismerkedtünk és az autóval. Kellett pár kilométer mire Tomival összerázódtunk, Tényő elején menet közben vettünk át több dolgot is, ezzel kezdődött az összecsiszolódás. Ezt követően kifejezetten jól esett az, hogy a Rába Ring jóval lassabb, már-már szlalom jellegű pálya volt. A szervíz után már azt gondolom, hogy sikerült beletalálni a helyes kerékvágásba, minden tökéletesen működött. Az autó is. Sőt! Inkább azt mondom, hogy rendes volt a Clio-nk, mert elvitt a célig és utána ment tönkre. Most konkrétan nem tudjuk beindítani.
-Az eredménnyel elégedettek voltatok e, vagy abszolút nem érdekelt titeket?
-A második Tényő utáni etapig rá sem néztünk az eredménylistára. Akkor is csak azért néztük meg, hogy ha valamilyen eredmény kinézőben van, akkor azért a Rába Ringen még csatába tudjunk szállni. Bartha Nándi mondta, hogy 5 másodperccel vannak mögöttünk, menni fogunk életre-halálra a P13-as géposztály ezüstérméért. Siettünk, megtartottuk a helyet, sikerült egy kupával emlékezetessé tenni a visszatérésem és Tomival az első közös versenyünket.
-Folytatás?
-Idén már biztosan nem megyek sehol, sem autocrossban, sem roncsderbiben, sem rallye-ban. A Diósgyőr Rallye-ra biztosan nem érnénk oda, mivel most rendbe kell szednünk az autót, és egyéb elfoglaltságom is lesz akkoriban. Kacérkodtam a Rally Hungary gondolatával, de nem. Talán majd jövőre, addig pedig meglátom, hogy össze tudunk e rakni egy teljes esztendőt, no és persze az is egy jó kérdés, hogy az egyébként kedvező győri tapasztalatok és élmények után lesz egyáltalán kedvem mindehhez.
(Rallye2.hu/ORB2.hu – Salánki Gábor)